Hello I'm back!
Hát újra itt vagyok. Régen nem írtam, de csak azért mert igazából semmi sem történt. A karácsony és a szilveszter is nagyon csendesen telt, már ami a netes ismerkedést illeti. Már kezdetem is elkeseredni, de egyszer csak találkoztam egy érdekes, és kedves sráccal. Épp szilveszter napja volt. És mivel nem volt semmi időzített programom és neki sem, megbeszéltük, hogy talákozunk, és dumálunk kicsit. A kicsi bszélgetésből 2 óra lett. De érdekesen és kellemesen telt. Beszélgettünk életünkről és nevettünk korábbi hülyeségeinken. A végén azért kellett abbahagynunk, mert már zárták volna a helyet. :)
Kicsit fura volt, de nagyon jó érzés, hogy sok mindenben egyezünk. Imádjuk a vizes progikat (fürdőzés), szeretünk utazgatni (jó, ki nem :)), szeretjük a sorozatokat, a filmeket, szeretjük a munkánkat, stb. Egyetértettünk, hogy a családalapításhoz meg kell teremteni a körülményeket, ki kell élnie magát az embernek, és utána jöhet a gyerköc meg minden. Mesélt a munkájáról... érdekes és izgalmas. :) És elmondta azt is, hogy hogy talált rám, és hogy általában nem így ismerekedik, de ezt is ki szerette volna próbálni, mert érdekes. Hogy ekkor nem jöttem rá....
Szóval másnap is találkoztunk. Megint beszélgettünk, jól éreztem magam, és egyre jobban elcsodálkoztam, hogy hasonlíthat két ember ennyire egymásra. Még az anyajegy az arcunkon is ugyan ott van. :) Elmesélte újévi terveit, 'fogadalmait'. Majd ő lelkesen ecsetelte, hogy a páros évek neki szerencsések, és milyen szerencsés, hogy találkozott velem, és még csak az év első napja van. :) Én ezt már sajnos elég sokszor hallottam, igaz más milyen megfogalmazásban, és a tapasztalatokkal magam mögött már nem tudok ugyanolyan elragadtatottan kontrázni, és beleélni magam a csodába. Mert hogy halottam ezeket, és utána valahogy még sem lett semmi az egészből.
Szóval elváltunk, neki vidékre kellett mennie, de a hétvégére visszajön, igérte. És közben eltelt 2 nap. Ő a lapon online, de közben engem nem hív, msn-en nem jelentkezik. Ekkor egyre erősebben éreztem... ebből sem lesz semmi. Haja, ha a megérzéseimmel pénzt kereshetnék... már milliomos lehetnék. Szóval tiszta vizet öntöttünk a pohárba. Ő a sok munkára hivatkozott, hogy anyagilag helyre kell hoznia magát, és a korábbi kapcsolataiban is a sok munka volt a probléma (egy újabb workaholic). És talán pár hét múlva már jobb lesz, és nem akarja, hogy a sok munka miatt ne tudjunk találkozni.
Jó kifogás. De sztem az igazság az, hogy mivel ő is most kezdett el neten ismerkedni, rákapott az ízére, és nem akart leragadni az elején. És ezzel sajna nem tudok mit kezdeni. Ezt a hibát elkövettem én is. Igaz nem a perfect partnert küldtem el így, de egy igazán kedves és jó embert. Hát akkor had tanuljon ő is a saját hibájából. Vagy nem. Lehet, hogy neki sokkal könnyebb lesz. :)
A következő randikat már előre sajnálni fogom. Mármint a sajátjaimat, és az ott megjelenteket. Már sok mindent tanultam az elmúlt időben a talákozásokról, és embertársaimról, és lehet, hogy semmi baj sem lesz velük, de én már szinte minden mondatukat fenntartással fogom fogadni. Mint azt a remélhetőleg hamarosan beteljesülő randimat is, akivel már régóta tevezzük a randit, de még nem jött össze. Talán jövő héten. És kérdések már vannak bennem, amikre magyarázatot szeretnék találni: Miért kellett hetekig halogatni a randit? És: Egy olyan jó képű ember, mint ő, miért keresi még mindig a társát? Neki vajon milyen flúgja van? :)))) Na talán majd megtudom, és még az is lehet, hogy semmi. Felesleges a para :)
